Figel’: “Erkölcsi kötelességünk kiállni a vallásszabadságért”

Fórum az Európai Vallásszabadságért (FOREF) interjúja Dr. Ján Figeľ úrral, az EU hit- és vallásszabadság támogatása különleges követével.

figel

Bécs, 2016 aug. 3, (FOREF Európa). Rövid bécsi látogatása során Ján Figeľ, az Európai Unión kívüli hit- és vallásszabadság támogatása különleges követe, találkozott Peter Zöhrer úrral, a FOREF ügyvezető igazgatójával. Figeľ úr korábban Szlovákia miniszterelnök-helyetteseként és EU-megbízottjaként szolgált. Miután 2016. május 6.-án kinevezte őt Jean-Claude Juncker úr, az Európa-Tanács elnöke, az Európát manapság fenyegető legalapvetőbb problémákra összpontosít majd: a vallási szabadság, radikalizáció, és a kultúrák közötti dialógus kihívásaira.

FOREF Europe: Dr. Ján Figeľ úr, gratulálunk a kinevezéséhez a Hit- és Vallásszabadság támogatása (FoRB) különleges követeként. Köszönjük, hogy adott egy lehetőséget a Fórum az Európai Vallásszabadságért részére (FOREF) egy interjúra. Először is szeretnénk tudni, mit jelent Önnek a hit- és vallásszabadság.

Ján Figeľ:
Mielőtt a vallásszabadság fogalmát tisztáznánk, engedjék meg, hogy kifejtsem a véleményemet a szabadságról általában. A szabadság mindig egyszerre mindkettőben: az erkölcsi értékekben, és az emberi jogokban gyökeredzik.  Egy szabad társadalom csak a közös erkölcsi értékekre alapozva érhető el, és tartható fenn. Már az angol filozófus John Locke látta a különbséget a szabadság, és a szabadosság között. A szabadság az, hogy megtehetjük, amit meg kell tennünk, — a szabadosság, hogy azt tesszük, amit csak akarunk.  Hasonló üzenete volt Benjamin Franklin kijelentésének is, miszerint: „Csak az erényes emberek képesek rá, hogy szabadok legyenek.” Már jócskán az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata előtt, George Washington is észrevette, hogy „Az emberi jogokat csak erényes emberek között lehet biztosítani.” Más szóval, nem létezhet a szabadság, és az emberi jogok erkölcsi kötelességek és őszinte odaadás nélkül. Ha most ezt a szabadságról alkotott értelmezést kiterjesztjük a vallásszabadságra, mint alapvető emberi jogra, akkor hiszem, hogy erkölcsi kötelességünk a lelkiismeret, a gondolat és hit szabadságát megvédeni. Az erkölcsi elköteleződés a szabadsághoz, — ez a vallásszabadság területén mind az ésszerű politika, mind pedig a hatékony tevékenység kezdőpontja. Összegezve tehát, ez a hit- és vallásszabadsághoz való személyes megközelítésem.

FOREF: Megosztaná a vallásszabadsággal kapcsolatos személyes élményeit?

Ján Figeľ: Személyes élményekről szólván, meg kell említenem, hogy Európa posztkommunista részéből származom. Még emlékszem azokra az időkre, amikor az igazi vallásszabadság nem létező fogalom volt. Megtanultam, milyen káros tud lenni a totalitariánus rendszer, nem csak az egyénekre, hanem a társadalom egészére.
A szabadságért és demokráciáért vívott harc Csehszlovákiában és később Szlovákiában eggyé kovácsolta a polgári, politikai és vallási üldözötteket. Ez világos bizonyítékul szolgált arra, hogy az emberi szabadság és méltóság elválaszthatatlanok, és ezek az értékek minden ember számára egyetemesek.

A berlini fal és a vasfüggöny 1989-es leomlása után, kereszténydemokrataként mindig a munkám lényege volt a polgári, vallási és politikai szabadságok elérése és megőrzése. Szlovákia parlamenti képviselőjeként, miniszterelnök-helyetteseként, valamint legutóbb az oktatásért és az ifjúságért felelős Eu-küldöttként betöltött szerepemben mindig is keményen dolgoztam azért, hogy elősegítsem a kultúrközi párbeszédet, és hogy az üldözötteken segítsek, beleértve az Iránban, Belorussziában, és Kubában fogva tartott politikai foglyokat. Az egyik kubai fogoly lett a „fogadott” öcsém, és szabadon bocsátása után találkoztunk is.

Sok szívmelengető emberi történetet mesélhetnék tehát a reményről és szabadságról. Ám csak annyit hadd jelentsek ki, hogy ma már egyre tudatosabbak mind az általános nyilvánosság, mind a nemzetközi intézmények abban, hogy fontos a hit- és vallásszabadság, valamint az ezzel kapcsolatos olyan ügyek, mint a vallási alapon történő fajirtások. A vallási kisebbségek elnyomással és megkülönböztetéssel néznek szembe sok országbn, különösen a Közel Keleten. A nemzetközi törvénykezésen belül az ENSZ „védelmi felelősségi” elve az összes ENSZ-tagállam jóváhagyásával, az EU tagállamokat is beleértve, globális politikai elköteleződést jelöl ki. Ez a védelmi felelősség magában foglalja a gondolati, lelkiismereti, és vallásszabadság védelmének a kötelességét. Ezt az Európai Parlament határozatában is hangsúlyozzák, a vallási kisebbségek módszeres legyilkolásával kapcsolatban, amit az ISIS terroristacsoport idén februárban követett el. Éppen ezért a Parlament intézkedéseket foganatosított, azaz bevezette a hit-és vallásszabadság védelmét elősegítő Különleges Követ pozícióját, amely megtiszteltetést volt szerencsém elsőként megkapni május 6.-án.

FOREF: Hogyan kapcsolódik a hit- és vallásszabadság olyan más alapvető jogokhoz, mint a szólásszabadság, a gondolati és a lelkiismereti szabadság?

Ján Figeľ: A hit- vagy vallásszabadság olyn alapvető jog, amely az Európa Unió értékrendjéhez tartozik. Az alapvető emberi jogokat elidegeníthetetlennek, egymással összefüggőként és egyetemesként értelmezzük. A gondolat, lelkiismeret, hit és vallás szabadsága minden emberi lényt megillet. Ez azt jelenti, hogy az emberek kinyilváníthatják a hitüket egyénenként, vagy közösségként,  magánban vagy nyilvánosan, és meg is változtathatják a hitüket. A vallásszabadság magában foglalja a vallásgyakorlást, vallásos szertartásokon való részvételt, és a vallásos gondolatok tanítását is. A vallásszabadság jogát egyenlő módon kellene védeni, és ez az ateista, vagy nem vallásos hitre is vonatkozik.

Logikus, hogy a hit- és vallásszabadság eredendően összekapcsolódik a vélemény-nyilvánítás szabadságával is, akárcsak a szerveződés és gyülekezés szabadságával.
Így aztán a vallásszabadság a pluralista, demokratikus, és toleráns társadalmak építőköve. Tehát minden egészséges társadalom tiszteletben tartja, védelmezi, és elősegíti ezt az alapvető jogot. Az emberi jog kultúrája úgy számít a hit- és vallásszabadságra, mint a szabad és igazságos társadalom sarokkövére.

FOREF: Mint említette, Ön az első személy, aki az Európán kívüli hit- és vallásszabadság elősegítése különleges küldötte pozíciót megkapta. Pontosan mi is lesz az Ön feladata?

Ján Figeľ: A vallási és etnikai kisebbségek folytatódó üldöztetése miatt minden eddiginél alapvetőbb, hogy felemeljük a szavunkat a hit- és vallásszabadség mellett. Az én feladatomat különleges követként az Európa Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker úr írta elő, amikor a kinevezésem napján hangsúlyozta, hogy erre a fontos kérdésre kell összpontosítanunk, és biztosítanunk kell, hogy látótérben legyen.

Az Európai Parlament felismerte, hogy a vallási és etnikai csoportok jelenlegi üldöztetése a Közel Keleten egy olyan döntő tényező, ami előidézi a tömeges elvándorlást az országokból, és az országokon belül. Éppen ezért, Neven Mimica európai biztossal együtt, aki a nemzetközi együttműködés és fejlődés felelőse, az én első számú feladatom is az lesz közvetlenül a legszegényebb területek rászorulóinak juttatandó humanitariánus segélyek után, hogy segítsük elő az üldözöttek védelmére irányuló gyakorlati mechanizmusokat.

Keményebben dolgozunk együtt az Európai Parlmenttel, a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálttal (EEAS), az Európa Tanáccsal, és a nemzetközi partnereinkkel, hogy folyamatos párbeszédet tartsunk fenn arról, hogyan tud az EU a legjobban hozzájárulni a hit- és vallásszabadság elősegítéséhez a világon. Az Európa Parlament Hit- Vallásszabadsági, valamint Vallási Tolerancia csoportja, amelyet tavaly januárban alapítottak, szintén nagyban támogatta ezt. Máris van néhány programunk  és eszközünk általában az emberi jogok és különösképpen a hit- és vallásszabadság támogatására, mint például az Európai Intézet a Demokráciáért és Emberi Jogokért (EIDHR). Az új, 2014-2020-ra vonatkozó EIDHR szabályzatba külön belefoglalták a hit-és vallásszabaságot, mint prioritást. Az összesen felhasználható 20 millió eurós pénzalapból 5 millió eurót a hit- és vallásszabadság-ügyi projectekre különítettek el. Végezetül, küldetésem részeként el fogok készíteni egy beszámolót az Európa Bizottság és az egyházak, vallási csoportok és közösségek között jelenleg is zajló párbeszéd részeként. A vallási testületek közötti ezen eszmecserét a Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans vezeti majd.

Jan Figel és Ferenc pápa kezet fognak

Jan Figel és Ferenc pápa kezet fognak

FOREF: Hogyan határozza majd meg a prioritásokat, és milyen alapelvet alkalmaz ennek a folyamatában?

Ján Figeľ: Aggódunk a nem-EU országokban növekvő erőszak és fenyegetettség miatt, különös tekintettel ezekre: Szíria, Irak, Közép-Afrikai Köztársaság, Nigéria, Irán, Burma, Pakisztán, Sri Lanka, és mások. Eltökéltük, hogy megvédjük a hit és vallásszabadágot , mint olyan jogot, amelyet bárki bárhol gyakorolhat. Többoldalú fórumokon, az EU arra összpontosít, hogy gyakorlatba ültessék a hit- és vallásszabadságot célzó határozatok tartalmát, mind az ENSZ Emberjogi Tanácsában, mind az ENSZ Közgyűlésében. Olyan partnereinkkel is szoros kapcsolatban dolgozunk, mint az Egyesült Államok, vagy Kanada. Július végén az EU-t képviseltem egy olyan nemzetközi konferencián Washingtonban, ahol több mint 30 nemzeti és nemzetközi küldöttség tárgyalta meg a Közel-keleti vallási és etnikai kiebbségeket érő fenyegetéseket az ISIS-től, valamint az ezeknek a közösségeknek nyújtható gyakorlati segítség lehetőségeit.

Számomra a Közel-kelet térsége a fő prioritás, ahol jelenleg is a keresztények, jezidik, siita muszlimok és más közösségek legyilkolásának vagyunk tanui. Több parlamentet és kormányt szeretnék elhívni, hogy felemeljék a szavukat a jelenlegi fajirtás ellen. Az, hogy „soha többé”, jelentse is azt, hogy soha többé! Le kell zárni végre a fajirtások évszázadát, ha jobb időkben kívánunk élni. Ahogy jelenleg interneten megjelenik, hogy ártatlan embereket ölnek, ez is egy felhívás, hogy a nemzetközi közösség sürgősen tegyen válaszlépéseket. Az etnikai és vallási kisebbségek módszeres kiirtásának a problémája sokkal komolyabb fenyegetést jelent, mint a klímaváltozás! Mikor kellene nemzetközi törvényt alkalmazni a népirtásokkal szemben, és megmutatni, hogy akarunk is jogi eljárást indítani az elkövetők ellen, ha nem most? A nemzetközi közösségnek tevékenyen, és minden szinten fel kell lépnie, hogy megoldja a helyzetet.

Támogatnunk kell a területek felszabadítását az ISIS alól, és hosszútávon előkészíteni a feltételeket a stabilitáshoz és a károk helyreállításához a felszabadított területeken. Most viszont a humanitariánus segélyekre van a legsürgősebb szükség. Más fontos feladatok az oktatás területére vonatkoznak, és a radiaklizáció megelőzésére, különös tekintettel a fiatalok között. A leginkább veszélyeztetett területeken, mint például Kurdisztán mellett, mindent meg kell tennünk, amit csak tudunk, hogy a hmanitáriánus segély bizonyosan eljusson a polgári lakossághoz, és védelmet kell nyújtanunk minden etnikai és vallási közösségnek. A UN becslések szerint a mosuli és ninivei síkságok felszabadítására irányuló jelenlegi offenzíva következménye 300 ezertől akár 1,5 millióig terjedő számú menekült lehet. Fel kell készülnünk erre a helyzetre, mert könnyen fordulhat nagyobb humanitáriánus krízisbe is.

Végül a helyi megbékélésen és vallási párbeszéden kell dolgoznunk. De a fenntartható megbékélés előfeltétele a jogszerűség és az ott helyben működő törvény. Ez alapvető, mert a tartós béke az igazságosság gyümölcse.

FOREF: 24 ENSZ-tagországban a vallás megváltoztatása – az úgynevezett hitehagyás – bűncselekménynek számít. Milyen lépéseket kell az EU-nak tennie, hogy eltöröljék a hitehagyási és istenkáromlási törvényeket?

Ján Figeľ: Az Európai Unión kívüli hit- és vallásszabadság támogatása különleges küldötteként tisztában vagyok ezeknek a jogi fogalmaknak a valóságával, és erre megoldást találni továbbra is prioritás számunkra.

Ezen az ügyön az Európa Tanács szintén dolgozik, és az új EU-s, 2015 júniusában bevezetett Emberi Jogokért és Demokráciáért Programterv hangsúlyozza a fontosságát, hogy  „biztosítani a hit-és vallásszabadságot a sokoldalú fórumok  fontos napirendi pontja”.  A Tanács, a pakisztáni vizsgálatok alapján arra jutott, hogy felkérje az országot, tegye elsődlegessé a további lépéseket a hit- és a vallásszabadság, valamint a kisebbségekhez tartozó emberek jogainak tiszteletbe tartását és védelmét.
Hasonló a helyzet Iránban, Szomáliában, Szudánban és néhány másik országban.

A vallásszabadság tiszteletben tartására oda kell figyelni, azoknak az úgynevezett emberjogi hatásvizsgálatok részeként, amelyeket akkor végeznek el, amikor az EU új kétoldalú üzleti vagy befektetési tárgyalásokat folytat. Amikor a hit- és vallásszabadságot nagyfokú, és folyamatos sérelem éri, ezeket a tárgyalásokat nem szabad lefolytatni. A kétoldalú kapcsolatokban támogatott vallásszabadságon felül, az EU küldöttségek szintén még aktívabbak lesznek ezen a területen az ENSZ-szel közös munkában.

Végül, ne felejtsük el, hogy ezt a rengeteg munkával járó feladatot nem csak politikusok és diplomaták végzik, hanem a polgári társadalom képviselői is, kormány független szervezetek és tudományos körök is, és minden jóakartú ember. És arra szeretném felkérni mindezeket az ügyben tevékenykedő embereket, hogy közelebbi és intenzívebb együttműködésre lépjenek. A XXI. század talán jobb lesz, mint az előző volt, ha mindannyian odafigyelünk és több emberséget, több felelős gondolkodást, több szolidaritást engedünk be a társadalmainkba.

FOREF: Ján Figeľ úr, köszönjük szépen az interjút. A Fórum az Európai Vallásszabadságért  (FOREF) sok sikert kíván Önnek a küldetéséhez.

Ján Figeľ (jobbra) és a FOREF európai ügyvezető igazgatója Peter Zöhrer

Ján Figeľ (jobbra) és a FOREF európai ügyvezető igazgatója Peter Zöhrer

Share This:

This entry was posted in Európai Unió. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *